2019 és 2020 pünkösdjén 14 fiatal konfirmációját tervezzük. Erre jelenleg két csoportban készülnek az ifjak csütörtök délutánonként. 

Feladatuk nemcsak önmaguk és Isten megismerése, hanem a szolgálat, feladatvállalás ízének kóstolgatása különböző gyülekezeti programok szervezése által. A második év során konfirmandus táborba megyünk velük Piliscsabára, hogy tanulásukban és hitükben még inkább megerősítsük őket. A kamaszok és a szülők kapcsolatát is igyekszünk egy tervezett apa-, és anyakörrel segíteni.

Gyülekezetünkben legkorábban 7. osztálytól javasoljuk a jelentkezést konfirmandusnak. A felkészítő oktatás két tanévig tart, a második tanév Pünkösdjén van a vizsga és az istentisztelet. Addig a fiatalok egy csoportban összekovácsolódva élik át a hittanóraszerű felkészülést hétről hétre, részt vesznek a vasárnapi istentiszteleteken, a nekik való ifjúsági alkalmakon és táborokban. Két év alatt sokat lehet tanulni, de még inkább van lehetőség lelkiekben gazdagodni, és hitben komolyan elköteleződni, ezáltal a gyülekezet felelős tagjává válni.

A konfirmációi felkészítés bibliaismereti, egyházismereti, vallástörténeti tananyagból áll. Példaként az alábbiakban található a konfirmandus vizsga anyagának egy része dióhéjban összefoglalva.

Kötelező olvasmányok

• Hegyi beszéd Mt 5-7
• Jézusi példázatok Lk 15
• Jézus csodái, gyógyításai Jn 11, Jn 2, 1-12, Jn 6, 1-15, Jn 9, Mt 14, 22-33
• Jézus születése Lk 1, 26-38; Lk 2, 1-20
• Jézus szenvedése, halála, feltámadása Lk 22-24
• Az első keresztyén Pünkösd ApCsel 2

Kötelező énekek kívülről: 254: Erős vár a mi Istenünk, 40 Jer, dicsérjük Istent, 318 Jer, örvendjünk keresztyének, egy szabadon választott ádventi, karácsonyi, böjti, húsvéti, pünkösdi ének.

Imádságok, hitvallások kívülről

Miatyánk, Apostoli Hitvallás, Luther reggeli és esti imádsága (Énekeskönyv 729., 730.o.), Bűnvalló imádság:

Vallom előtted, szent és igaz Isten, hogy vétkeztem ellened és embertársaim ellen gondolattal, szóval és cselekedettel. Sok jót elmulasztottam, sok rosszat elkövettem. Nem vagyok méltó kegyelmedre, méltó vagyok ítéletedre. Hozzád fordulok mégis: nincs más reménységem. Szent Fiadért, az Úr Jézus Krisztusért kérlek: légy hozzám irgalmas, és bocsásd meg bűnömet. Ámen.

Témák

A Biblia
Az egyház tanításának legfőbb forrása a Biblia, más néven Szentírás. Valljuk, hogy Isten igéje által szól hozzánk, sőt Luther Márton úgy tanítja, hogy a Szentírás a pólya, amelyben ott van a Krisztus. A Biblia szó görög eredetű, jelentése könyvek. Jelentéséből adódóan nem egyetlen szerző műve, hanem egy olyan gyűjtemény, amely a Kr.e. 9. századtól a Kr.u. 2. századig keletkezett. A Bibliában több féle stílusú és témájú könyvet találunk mint például tanítói, történeti, bölcsességirodalmi vagy prófétai iratokat. A Biblia könyveinek összességét kánonnak nevezzük, amely az idők az egyház zsinatainak döntése alapján állt össze.

A Biblia két fő részből: Az Ószövetségből és az Újszövetségből áll. Könyveinek száma 66, 39 ószövetségi irat mellett 27 újszövetségi könyv található. Az Ószövetség héber nyelven, az Újszövetség görögül íródott. (A könyvek nevét és sorrendjét kívülről kell tudni úgy, ahogyan a Bibliában megtaláljuk.)

A Biblia szerzőinek eredeti iratai nem maradtak ránk, csupán másolatokban, mert akkor még nem volt elterjedt a könyvnyomtatás. Ezeket a másolatokat még papiruszra írták, amelyek ma nagy értéket képviselnek, és múzeumokban őrzik őket. Később pregamenre (állatokbőrére) írtak, és csak a Kr.u. 4. századra terjedt el a mai könyvhöz hasonló forma, a kódex.

Az idők során sok Bibliafordítás született. Híresebb fordítások a Septuaginta, amelyet a hagyomány szerint 72 bölcs 72 nap alatt készített el, és fordították le az Ószövetséget görögre. Emellett jelentős Szent Jeromos fordítása is, aki a Kr.u. 5. században latinra fordította a Bibliát. Az első jelentős magyar bibliafordítások csak a reformáció kora előtt nem sokkal jelentek meg, addig az emberek nem olvashatták anyanyelvükön a Bibliát. Két dél-magyarországi huszita pap, Pécsi Tamás és Újlaki Bálint a 15. században fordította le magyar nyelvre a négy evangéliumot. A könyvnyomtatás elterjedésével Sylvester János Újszövetség fordítása volt az első jelentős, majd Károli Gáspáré gönci református lelkipásztoré, aki a teljes Bibliát lefordította. Ezt a Bibliát 1590-ben Vizsolyban adták ki, melynek példányai ma már felbecsülhetetlen értéket képviselnek. A mai általunk használt Bibliát 1975-ben adták ki, és jelenleg is annak revízióit használjuk és olvassuk.

Ma a Biblia áll a világon legtöbb példányszámban eladott könyvek listájának élén, jelenleg több, mint 3000 nyelven olvassák.

Templom
A templom több, mint egy műemlék épület. A vasárnapi istentiszteleteken túl itt zajlanak az esküvők, keresztelők, konfirmációk. Sok helyen hétközi istentiszteleteket is tartanak. A templom a keresztény közösség vallásos életének központja, az Isten háza, szimbolikus kapcsolódási pont Isten és ember között.

A régi időkben, míg nem volt arra lehetőség, hogy az emberek templomot építsenek, addig a zsidó nép a pusztai vándorlás során sátorban, a korai keresztények házaikban tisztelték Istent. A mai templomok két fő részre oszlanak meg, a templomhajóra és a szentélyre.

Aki igazán meg akarja ismerni a templomot és érteni annak minden üzenetét, végig kell néznie a legapróbb részleteket is. Akár turistaként, akár elkötelezett hívőként lépünk be az Isten házába, fontos tudnunk, miről is szólnak a templom részei, a berendezési tárgyai.

Az evangélikus templomnak két fókusza van: a szószék és az oltár. A szószékről hangzó igehirdetés jelentős mértékben az értelemre hat, az oltár közelségében azonban a ráción túli világba, a titkok birodalmába érkezik az ember. Amíg a református templomban nem oltár, hanem Úr asztala áll középen, addig az evangélikus templomban - hasonlóan a katolikushoz - ismeretes az oltár. Itt zajlik a liturgia jelentős része: az istentisztelet eleji zsoltárolvasástól kezdve a záró imádságig, mindennek a szíve-veleje pedig az úrvacsora. Az oltár már az ószövetségi zsidóság - és sok más vallás - életében is az áldozatbemutatás helye. A katolikus tanítás szerint a szentmisében újra és újra áldozatot mutat be a pap, az evangélikus értelmezés szerint pedig a lelkész és a gyülekezet bekapcsolódik Jézus Krisztus egyetlen áldozatába, az ő kereszthalálába. Egy régi ének ezért beszél "a keresztfa oltáráról". Sok oltár azért koporsó alakú, mert a középkori templomokban itt helyezték el a szentek ereklyéit, csontjait. Az evangélikus egyház ezt a gyakorlatot nem ismeri. Az oltáron a következő tárgyak találhatók: feszület (a kereszt, rajta a megfeszített Krisztus), nyitott Biblia, égő gyertya, virág, illetve úrvacsorai istentiszteleten az úrvacsorai edények (kancsó és kehely a borral, paténa az ostyával, törlőkendők). Az oltárterítő színe az - ádventtől ádventig tartó - egyházi év függvényében lila, fehér, zöld, piros és fekete. Az oltárt térdeplő veszi körül, ahová letérdelve a hívek az úrvacsorát veszik, illetve ahova konfirmáció és esketés során térdepelnek.
A templom további berendezési tárgyait képezi a keresztelőmedence, az oltárkép, az orgona, a persely, a harangok. A templom lehet szép, de legszebb mégis akkor, amikor emberek töltik meg.

A templom, részeinek szimbolikus jelentése:
A magas torony Isten dicsőségét hirdeti, tetején a kereszt Krisztus áldozati halálát hirdeti.
A harang az Istennel való találkozásra hív. Egyes gyülekezetekben azért harangoztak a Miatyánk alatt, hogy az otthon, betegen fekvők is tuják a gyülekezettel együtt imádkozni az Úrtól tanult imádságot.
Az oltár az asztalközösséget jelképezi, amelyet Jézus és tanítványai életek át az utolsó vacsorán.
Az oltáron lévő feszület Krisztus kereszthalálára emlékeztet.
Az oltáron égő gyertyák azt jelentik, hogy Jézus a világ világossága fényt áraszt a világban.
A nyitott Biblia jelentése, hogy Isten igéjében van jelent az istentiszteleten.
Az oltáron lévő virágok a gyülekezet hálaadását jelenti, emellett Isten teremtett világának gazdagságát hirdetik.
Az oltárterítő színe az egyházi évnek megfelelően változik: a lila a bűnbánat színe, a fehér Krisztus győzelmének, a piros a Szentléleknek és az egyháznak, a fekete a gyásznak, a zöld pedig a reménységnek a jele.

Istentisztelet

Az istentisztelet Isten népe életének központja. Míg egy gyülekezeten belül több kis csoportban találkoznak az emberek, vasárnap mind összejönnek, hogy együtt dicsérjék Istent. Az ünnepnap megszentelése a Tízparancsolat szavai alapján kötelezettség, viszont akkor szenteljük meg igazán a vasárnapot, ha szívünket kitárva érkezünk a templomba, vagy töltjük így napunkat. Azért tartjuk vasárnap az istentiszteleteinket, mert Jézus Krisztus is vasárnap támadt fel a halálból, és szerzett nekünk örök életet. Minden vasárnap egy kis Húsvét. Együtt ünneplünk, az istentisztelet nem a lelkész produkciója, hanem közös szolgálat. Szolgál az is, aki a gyertyákat meggyújtja, az is, aki imádkozik a többiekért a templomba érkezés előtt vagy után, szolgál a kántor, mindaz, aki énekel, igét olvas az istentiszteleten.
Az istentisztelet talán legfontosabb részei az igehirdetés, amelyben Isten igéje szól az igehirdetőn keresztül; és az úrvacsora, ahol Isten látható módon adja magát a gyülekezetnek. Az istentisztelet „forgatókönyvét” liturgiának nevezzük, ahol régi hagyományok szerint mindennek meg van a maga helye. Énekeket éneklünk, azok között pedig megvalljuk bűneinket, az egyházi esztendőnek megfelelő bibliai olvasmányokat, és azok magyarázatát hallgatunk meg, megvalljuk hitünket, imádkozunk, úrvacsorát veszünk és áldással megyünk haza. Az istentisztelet végén az egyház fenntartását segítve offertóriumot dobunk.

A templom ajtaja mindenki előtt nyitva áll, az istentisztelet mindenki számára nyilvános. Aki igazán gyakorolni szeretné hitét, az csatlakozik egy gyülekezethez, ott szolgál, hallgatja az igét, imádkozik, él az egyház szentségeivel.

Ünnepkörök
Az evangélikus egyházban az egyházi esztendő, másképpen Krisztus-év szerint számítjuk a napokat, az ünnepeket. Ennek az évnek a kezdete nem egyezik meg a naptári évével, hanem minden Ádvent 1. vasárnapjával kezdődik. Minden évben ugyanazt a körforgást követjük bizonyos sorrendben. Az ünnepek köré csoportosuló időszakokat ünnepköröknek nevezzük.
Az első nagy ünnepkör a Karácsonyi ünnepkör, amelynek előkészítő időszaka az ádvent, melyet kisböjtnek is szokás nevezni, hiszen bűnbánati időszak. A Karácsonyt mindig december 25-én ünnepeljük, az azt megelőző Szenteste eredetileg Jézus születésének napjára való felkészülés, vagyis virrasztás. Ebbe az időszakba tartozik még bele január 1-je, újév, és január 6-a Vízkereszt ünnepe.

A következő ünnepkör a húsvéti, melyet ismét egy bűnbánati időszak vezet be, a nagyböjt. Hamvazószerdától nagypéntekig tart a nagyböjt, és hat vasárnapot foglal magába. Böjt utolsó hetét nagyhétnek nevezzük. Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulására, nagycsütörtökön az utolsó vacsorára, nagypénteken Jézus szenvedésére és halálára emlékezünk. Húsvét az egyház legkiemelkedőbb ünnepe, ekkor adunk hálát Krisztus feltámadásáért. A Húsvétot minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapon ünnepeljük. Még ebbe az ünnepkörbe tartozik Jézus mennybemenetele is, amelyet negyven nappal Húsvét után ünneplünk.

A pünkösdi ünnepkör a Húsvétot követő ötvenedik nappal, Pünkösdkor kezdődik. Ekkor arra emlékezünk, hogy a Jeruzsálemben összegyűlt tanítványokra Isten kiárasztotta Szentlelkét, és ennek nyomán megszületett az egyház. A Pünkösdöt követi a Szentháromság ünnepe. Ezen a vasárnapon arra figyelünk, hogy Istent három személyként hogyan ismerhetjük meg: ő az Atya, a Fiú és a Szentlélek.

Végül az egyház esztendőben következik egy olyan hosszú szakasz, majdnem fél év, melyet a Szentháromság ünnepét követő időszaknak nevezünk. Ennek az ünnepkörnek egyik kiemelkedő ünnepe október 31-e, Reformáció ünnepe. Ezzel az időszakkal ér véget az egyházi esztendő, és Ádventtel kezdődik minden előlről.

Evangélikus egyház, gyülekezetünk

A Magyarországi Evangélikus Egyház egy olyan szervezet, amely gyülekezeteiben él, és mintegy 300 ezer tagot számlál. Magyarországon ez a harmadik legnagyobb felekezet a római katolikus és a református egyház után.  Egyházunk önállósága a reformáció évtizedei alatt fokozatosan kristályosodott ki. 1545-ben az erdődi zsinaton írták alá az első olyan hitvallást, amelytől számítani lehetett a magyarországi reformáció hivatalos kezdetét. Mint Európában több országból Magyarországból is többen tanultak Wittenbergben, és hozták haza a reformáció tanításait. Így kezdték el szolgálatukat az első evangélikus tanítók, papok, énekes reformátorok, akik a lutheri tanokat terjesztették. Ekkortájt adták ki az első jeletős magyar nyelvű bibliafordításokat is.

Egyházunk jelenleg három egyházkerülettel rendelkezik (Északi, Nyugati/Dunántúli, Déli), mindhárom élén egy-egy püspökkel. Az egyházkerületek kisebb egységei az egyházmegyék, majd az egyházközségek.
A mi gyülekezetünk az Északi Evangélikus Egyházkerületben van, melynek püspöke Dr. Fabiny Tamás, ezen belül egyházmegyénk az Észak-Pesti Evangélikus Egyházmegye, melynek esperese Mekis Ádám, gyülekezetünk hivatalos neve pedig a Dunakeszi Evangélikus Egyházközség.
Minden gyülekezetnek, így a dunakeszinek is két vezetője van, a lelkész (Chikán Katalin) és a felügyelő (Dr. Ittzés Máté). A gyülekezetet nem ők egyedül vezetik, hanem a presbitériummal együtt, akik szintén szolgálattal és példával járnak elöl a gyülekezet élén.

Bár Dunakeszin már korábban is volt gyülekezet, templomot 1939-ben építettek az evangélikus emberek. A gyülekezet első lelkésze Mezei József volt, aki egyben a templomépítő lelkész is. A gyülekezet létszáma a templomépítés évében 499 fő volt. Mára jóval csökkent a gyülekezet tagjainak száma, amely kb. 90 egyházfenntartót jelent. Kis gyülekezet vagyunk, ennek ellenére a gyülekezeti élet minden területén zajlik szolgálat. Óvodás és iskolai hittanórák, felnőtt hittanok, bibliaórák, idősek otthonában tartott áhítatok, kórház- és beteglátogatások stb. szövik be a gyülekezet mindennapjait.

A Dunakeszi Evangélikus Egyházközség ún. anyagyülekezet, mert szárnya alá gyűjt két kisebb gyülekezetet, a Gödi Evangélikus Leányegyházat, és a Sződligeti Evangélikus Fiókegyházat.