Megújult a dunakeszi oltárkép

Megújult a dunakeszi oltárkép

Az 1944-ben készített oltárkép 2016-ban restaurálásra került.


 Az 1944-ben készült kép Kiss J. Zoltán keze munkáját dicséri. A 2016 nyarán elvégzett restaurátori munkát pedig Mészöly Zsófia Éva okleveles festő-restaurátor művésznő készítette. Templomszentelési emlékünnepünkön, a 2016. szeptember 11-i vasárnapon az istentisztelet keretében hálát adunk az elvégzett munkáért, és megújult templomunkért, melynek ablakszigetelését is elvégezték ebben az évben. A felújítások részben pályázati, részben pedig gyülekezeti önerőből valósultak meg. Köszönjük a gyülekezeti tagok adományait!

Már nem egy embert ihletett meg a dunakeszi evangélikus templom oltárképe, melyen a vízen járó Jézus látható, aki Pétert nem engedi elsüllyedni.

A dunakeszi gyülekezet innentől legalább egy fél évszázadig ebben a megújult színű, kis részleteket is megmutató állapotában szemlélheti az oltárképét. Szemlélődés ez, nem más. Nincs szó semmiféle bálványról, sem pedig arról, hogy képek nélkül ne tudnánk élni. Mégis megragadó az, amikor egy-egy gesztus, szín felkelti a figyelmünket. Afelé vezet minket, akiben hiszünk és reménységünk van. A templom rendbentartása és fenntartása ma még a mi feladatunk. De vajon hol leszünk mi ötven év múlva, amikor ez az oltárkép ismét igényli majd a törődést?

Restaurátorunk szavaival fogalmazva egy oltárkép hasonlít az ember bőréhez. Ápolni kell, és törődni vele. Gyülekezetünk is így fog fennállni évek múlva is, hogy ha felismerjük azt a tényt: itt velünk is törődnek, lelkünket ápolják, és nekünk is viszont kell cselekednünk.

Kedves Gyerekek, akik ma még körbeugráljátok a templom oltárát és oltárképét! Ne feledjétek el, hogy őseitek Isten dicsőségére nektek építették mindazt, ami benneteket körülvesz! Óvjátok, védjétek, szeressétek, látogassátok Isten házát és gyülekezetét!

Kedves Szülők, Keresztszülők! Családotokban végzett keresztelések során ti is megálltatok ez előtt az oltárkép előtt. Otthon bizonyára ti is elmeséltétek a gyerekbibliából a vízen járás történetét. Ne feledjétek el emlegetni családotokban, hogy életünk az Úr Jézus nélkül ugyanolyan süllyesztő, mint Péter számára az volt a tenger felszíne!

Kedves idősebb generáció! Ti vagytok azok, akiket sokszor nem hallgatnak meg, mert olyan sok a mesélnivaló a múltból. Talán éppen ti emlékeztek arra, amikor először felállították templomunkban ezt az oltárképet. Végigkísérte életetek nagy részét. Ne hagyjátok, hogy elcsitítsanak benneteket, amikor az élő Úr Jézus Krisztusról kell beszélni. Minden emberi tett és erőfeszítés őt dicsérje, amelyet ennek a templomnak a történetében ti tettetek! Kedves templomlátogató, évente egyszer-kétszer betérő!

Ön talán csak most találkozik először templomunkkal, és tekintete az oltárképre téved. Ne maradjon az Ön életében sem múzeum a templom, mert ez itt a találkozások helye. Jöjjön és maradjon, szemlélődjön és imádkozzon!

Végül pedig ne felejtsük el Dunakeszi környékének evangélikus templomait sem Alsó- és Felsőgödön, Sződligeten. Ott is várnak bennünket oltárképek és keresztek az Úr üzenetével. Felsőgödön a megfeszített Krisztus, Alsógödön az imádkozó Jézus található a képeken.

Hadd maradjanak meg ezek a képek a maguk helyén, a templomon belül, emlékeztetve bennünket az Úrra. 2017-ben a Reformáció 500 éves évfordulóján arra is emlékezhetnénk, hogy abban az időben Luther Mártonnak olyan követői is akadtak, akik lerombolták, és kirakták a templomokból az oltárképeket, habár ő erre egyáltalán nem buzdította őket.

Az álruhás Luther 1522 böjtjén tért vissza Wittenberg városába, hogy megszüntesse a túlkapásokat. Ekkor ezt prédikálta a templomban: „Így hát meg kell vallanunk, hogy képeket tartani és készíteni szabad, de imádni nem…”. Viseltessünk mi is hasonló tisztelettel meglévő képeink iránt, és ne állítsunk tovább elválasztó falakat magunk és a többi keresztény felekezet szokásai között. Ezekkel a gondolatokkal adjunk hálát Istenünknek, hogy templomainkat még ki tudjuk nyitni, és rendben tudjuk tartani!