Felsőgöd története

A felsőgödi imaház története


A felsőgödi gyülekezet is - az alsógödihez hasonlóan - az 1920-as 30-as években kezdett fejlődni. Helyzetüket nehezítette, hogy - templomuk nem lévén - sokáig az iskolában (ma óvoda a Lenkey utcában) vagy családoknál tarthatták istentiszteleteiket. 

1932-es feljegyzés szerint az istentiszteleteket havonta kétszer, az iskola egyik tantermében tartották, ahol oltárt alakítottak ki.

A Sport utca és a Vasúti sor sarkán lévő telek eredetéről ellentmondóak a források. Egy, a Gödi Almanach 2004-es számában megjelent írás szerint, a 152 négyszögöles telket Dr Szécsi Kálmán 1933-ban ajándékozta a gyülekezetnek, a Gödi Almanach 2003-as számában megjelent írás szerint pedig Kökény néni - egy felsőgödi hittestvér - ajándéka a telek az 1970-es évek közepéről. Az imaház a 70-es években épült Bolla Árpád lelkészi szolgálata idején. Mivel az akkori egyházpolitika nem engedte templom vagy imaház építését, id. és ifj. Barcs Lajos hivatalos úton szereztek engedélyt "lelkész üdülő" építésére. Csak a kis torony és az ormán a Luther-rózsa mutatja jelenleg is, hogy nem nyaraló, hanem imaház áll itt.

Vasárnaponként reggel 8 órakor kezdődik az istentisztelet.

Jelenleg 80-90 vallását gyakorló evangélikus él Alsó- és Felsőgödön összesen.

Bővebb információ olvasható a gödi evangélikus gyülekezetekről a Gödi Almanach 1997-es 2003-as és 2004-es számában dr. Széll Andrásné illetve Tóthné Barcs Ágnes tollából.