Tavaly év végén még így jelentkeztünk karácsony előtt a gyülekezeti hírlevelünk beszámolójában:

„Ha számot vetünk ennek az évnek a végén, akkor azt kell mondanunk presbitériumunk nagy egyetértésében, hogy több új dolgot felfedeztünk, miközben megváltozott az életünk. Elkezdődött a bábos istentisztelet Lucky Malakival (egy majom báb, amit megszerettek a gyerekek), megtanultunk videós istentiszteleteket felvenni, közzétenni, szerkeszteni; elkezdtünk élő találkozásokat szervezni az interneten a presbitérium, a hittanosok és az istentiszteleti közösség számára; a lelkigondozás is tovább folytatódik online, és van is rá igény. Ez csak pár dolog, amiben megváltoztunk, de akiben hiszünk, az ugyanaz!”

Még mindig itt tartunk.

Ez pedig nem a kudarc hangja, hanem a kitartásé.

Még kell, hogy legyen hitünk, erőnk a további úthoz! Habár néha merem magunkat hasonlítani Illéshez, akinek holló hozott élelmet az éhínség idején, és a patakból ivott, majd Isten szólította, és küldte: Menj, mert erőd felett való út áll előtted! Ő ment, egészen Isten szent hegyéig, a Hórebig. Sokan voltunk, vagyunk most úgy, hogy hozzátartozónk után vágyakozunk, mert nem találkozhatunk betegség, kórházi tartózkodás vagy a mennyei hazába költözés miatt. Erő híján vagyunk olyan sokszor.

Mégis, most ezeket a sorokat olvassuk, és itt vagyunk, hogy megtapasztaljuk, vezetnek még tovább Isten útjai. Nem büntet minket, nem leckéztet, ahogy sokan mondják, egyszerűen csak marad Ő ugyanaz az Isten, aki eddig is volt. Megváltó, megszentelő, vigasztaló Istenünk. Kétség, kérdés, aggodalom és félelem idején is megtart bennünket. Most nem a hitetlenség ideje van itt, hanem hitünk próbákon keresztüli megerősödésének óráit éljük. Jézus nagypénteki kereszthalálához ennyire közel érünk időben és érzület szintjén is. De mindig, minden helyzetben van harmadnap, a feltámadás ideje eljön.

Ezért bizakodunk továbbra is, hogy erőt kapunk ezekhez a feladatokhoz:

2020 tavasza óta folyamatosan szállítjuk ki vasárnaponként 30-40 postaládába az igehirdetéseket, lelki táplálékul szolgáló anyagokat. Most nem vagyunk zöld gyülekezet, mert elég sok papírt fogyasztunk, és a nyomtató is folyamatosan működik, de akiknek lelkét ápoljuk, azok közül sokan, sokféleképpen jeleztek vissza, hogy megérkezett szívükbe is az üzenet. Hálás a szívem ezekért a mondatokért, sosem kapott a lelkészi szolgálat, de akár a hitoktatói munka ennyi visszajelzést, mint amit mostanában!

Sőt még ha lassan is, de növekedett a tudatos evangélikus száma 2020-ban, és csatlakozott pár új család a gödi és a dunakeszi, sőt sződligeti közösséghez is! 2021 január végétől pedig tudatos döntés alapján élő, valós idejű zoom-os istentiszteleteket tartunk, hogy lássuk, érzékeljük egymást, mint egy valódi közösség. Az időnként felvételre kerülő istentiszteletek a templomi hátteret is megmutatják, aminek sokan szoktak örülni. De akkor szép a templom, ha tele van emberekkel. Ezt pedig a zoom-os istentisztelet mutatja meg leginkább.

A hittanosainkat is a legváltozatosabb módszerekkel igyekszünk megszólítani. Ha digitális oktatásban, akkor annak eszközeivel, ha pedig személyes jelenléttel is találkozhatunk, akkor nagyon megbecsüljük a drága, kapott időt. Hitoktatóink nagyon sokat dolgoznak, hogy minőségi oktatást tudjanak biztosítani. A heti felnőtt bibliaórák betegség vagy egyéb időbeosztási nehézségek ellenére zajlanak, és szinte minden délután megszólítunk egy-egy korosztályt. Ebből talán a legkisebbek maradnak ki, mert számukra a képernyő nem mutat sok ideig érdekes dolgokat.

A legidősebb testvéreink is elszigeteltnek érezhetik magukat, de egy-egy kerítés melletti vagy sétás találkozó, egy hosszabb telefonbeszélgetés vagy csak egy rövid érdeklődés megsegíti őket. Van még feladatunk, mert nem mindenkit érünk el rendszeresen, de bizakodunk, hogy ebben is segíthet a gyülekezeti összefogás. Minden este 19 órakor imalánc indult, és a dunakeszi evangélikus testvérek egymástól távol is elcsendesedve imádkoznak. Bármikor lehet ehhez csatlakozni, és társakat találni, hogy ha meg is szeretnénk beszélni, miről imádkoztunk.

Presbitereinkkel is interneten keresztül beszélgetünk, időnként a hivatalos dolgokat megtárgyalva, máskor pedig egymás hogylétéről érdeklődve havonta legalább egy alkalommal. Időt és energiát nem kímélve munkálkodnak ők is gyülekezeteink életének működésén! A láthatatlan szolgálat most egy pénzügyi kisokosban jelenik meg, és kiadásra került ez év húsvétjára egy tájékoztató anyag, mely presbitereink keze munkáját dicséri! Itt kell megemlíteni a kerítésüzeneteket is, amelynek ötletét a fóti evangélikus gyülekezettől vettük át, így nemcsak karácsonykor, hanem idén húsvéti előtt is az alsógödi és dunakeszi templom kerítésére biztató igéket és üzeneteket akasztottak lelkes tisztségviselőink. Az idézetek kiválasztása, nyomtatása, laminálása, kihelyezése az ő ötletük, lelkes szolgálatuk volt!

A jövő tervezésének bizonytalanságában presbitereink összeállították a 2021-es év költségvetését is. A 2020-as év beszámolóját lejjebb hamarosan olvashatjuk. Egy presbitérium mindig hasonlítható a házépítő emberekhez, de a zsoltár szerinti feltétellel, ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők. Ezért kérjük rájuk, munkájukra az áldást, és értük, szolgálatukért az imádságot!

Köszönjük a pályázatok megírásában, a támogatott célok megvalósításában és az elszámolásban nyújtott segítséget presbitereinknek!

Köszönjük presbitereink és szolgálattévő testvéreink odaadó feladatvállalását a gyülekezeti munka pénztári, könyvelési, gondnoki, kertrendezési, takarítási, missziói, programszervezési, fényképkészítési, újságszerkesztési és irodai adminisztrációs területein!

Köszönjük az egyházfenntartói adakozást, a tárgyi adományokat, a ruhaadományokat és egyéb felajánlott segítséget!

Köszönjük az alapítványi adakozásokat, 1 %-os támogatást, az ezzel járó munkát az alapítványi tagoknak, és azt, hogy az Hespné Házos Mária Alapítvány a gyülekezet fontos kiadásait finanszírozta!